Meggyeslepény húslevessel

meggyes lepény
Az úgy van, hogy minden ember kutyásnak születik. Van, aki a fogantatás  pillanatától tudja és van, aki később eszmél rá…

  1970. július, parázsló napsütés. A budafoki mészkő szív-fújja a hőséget. – Kislányom, ne menj ki a házból, pihenj le! – int nagyanyám a meggyeslepényillatú konyhából. – Jaaaaj… Csak a műhelybe… egy piciiiiit! – megalkudtunk.   Imádtam a műhelyt. Kenceolaj illata volt és kincseket rejtett. Nagyapám azonnal nyújtotta is a kis fadarabomat, a fényes szögeket és a kiskalapácsomat. – Tudod! Ne fojtogast, a végén fogjuk a kalapácsot! Persze hogy tudtam. És csitt csatt… telt az idő. Eljött a meggyeslepény ideje. De el ám! Irány a konyhába. Nagyapám kopogóssarkú szegelt cipőjében kipp-kopp, lassan követett. – Micsoda illatok Anyukám! – mert így szólította nagyanyámat. A húsleves már az asztalon, de a létszám nem akart kiegyenesedni. Három teritéknek két gazdája. – Apu! – mert így szólította nagyapámat, – hozd Ritukát a műhelyből! – A műhelyből? – bejött hozzád a konyhába lepényillatot szagolgatni… – majd csend… nagy csend. Aznap elmaradt a déli ebéd… Nagyanyám “Megmondtam, hogy ne menjen ki a melegre!” dohogása lassan kétségbeesésbe fordult. Délután három felé úgy látták, eljött az ideje értesíteni a rendőrséget: Rituka vagy lezuhant a hatalmas kert végében tátongó “gödörbe”, mert csak így nevezték a budafoki pezsgőüzem pincéit, vagy elrabolták. Nagyapám mondandóját körbe-körbe  forgatva a szájában, torkát küszörülve indult vissza a házba. Igen, ő MOST felhívja a rendőrséget, mikor nagyanyám hangja hasított a levegőben.- Apu! Nemcsak Ritukánk veszett el, Rexi is, nem láttam már órák óta. És nagyapám a kutyaháznál a puszta nyakörvet találta. Ezek a teljes összeomlás pillanatai voltak. Magába roskadva lekuporodott a kutyaház ajtajához, kezében az üres nyakörvvel, fejében  a semmivel… mikor lassan de biztosan halk morgás kúszott a semmiből a valamibe.   Óvatosan megfordult,  a naptól elvakítva próbált  valamit, BÁRMIT látni a kutyaházban… egy  óvatosan vicsorgó fehér fogsort és  a nagy németjuhász bunda védelmében a kutyaházban boldogan és elégedetten alvó unokáját.   Így esett, hogy azon a vasárnapon a déli harangszó mellől elmaradt a meggyeslepény húslevessel.